Ismert nyomozók a regények világából

Sherlock Holmes, Hercule Poirot, Jane Marple, Philip Marlowe, Jules Maigret és, hogy újabb nevet is említsünk, Carl Morck. Ők mind-mind az irodalom jeles detektívjei, akiknek nyomozásait számtalan olvasó követte feszült figyelemmel.

De kinek a képzeletéből pattantak ki és mit tudunk róluk?

Sherlock Holmes
A legendás hírű, brilliáns logikával megáldott mesterdetektív a skót származású író és orvos, Sir Arthur Conan Doyle kitalált nyomozója. 1887-ben jelent meg először a Bíborvörös dolgozószoba című regényben.
Az alak főbb jellemvonásait az író egyik professzoráról, Dr. Joseph Bell-ről mintázta, aki különös figyelmet fordított páciensei állapotának legapróbb részleteire is, és széleskörű következtetéseket vont le apró megfigyelésekből.
Holmes hű segítője és barátja dr. John Hamish Watson, aki már a legelső regényben ismeretségbe kerül Holmes-szal, s a legtöbb novella az ő narrációjában kerül elbeszélésre.
Az író 1893 decemberében úgy döntött, megszabadul Sherlock Holmes-tól, így az Az utolsó eset című regényben vízesésbe ugrott ellenségével, Moriarty professzorral, ám olvasói nyomásra az író megváltoztatta eredeti szándékát, s végül a nyomozó újra megjelent.
Bár nem az első kitalált detektív, Sherlock Holmes vitathatatlanul a legismertebb, összesen 4 regényben és 56 novellában szerepelt.

Hercule Poirot
A kis szürke agysejteket mesterien dolgoztató belga detektív kackiás bajuszát és remek eszét az egész világon ismerik. Ez azért is lehet így, mert Agatha Christie könyveit döbbenetes számban adták el az egész világon.
A belga rendőrségtől nyugalomba vonult nyomozó a módszeres gondolkodásban, a megfigyelésben hisz, éles szeme elől semmi nem maradhat rejtve. A színpadiasan és titokzatosan viselkedő piperkőc sokszor idegesíti barátját, Hastings kapitányt, és a másik állandó szereplőt Japp felügyelőt.
Érdekesség, hogy az írónő egy idő után nem kedvelte a tojásfejű kis belgát, ennek ellenére nem küldte a halálba, mint Doyle tette detektívjével, így a rajongók számos írásban örvendhettek zseniális megfejtéseinek.

Jane Marple
Miss Marple a másik remek elme, aki Agatha Christie regényeiben felgöngyölíti a szálakat. A St. Mary Meadben élő idős hölgy nem teljesen a képzelet szüleménye, alakját az írónő anyai nagyanyjáról és annak barátnőiről mintázta. Első ízben A kedd esti klub című novellában szerepelt 1927-ben, ezután pedig több történetben is feltűnt a kíváncsiskodó vénlány, aki mindenbe beleütötte az orrát, és aki előtt semmi nem maradt titokban.
Népszerűsége vetekedett a kis belga nyomozóéval.

Philip Marlowe
Philip Marlowe magánnyomozó a híres krimiíró, Raymond Chandler képzeletének szülötte. A felszínen szellemeskedő, iszákos, kemény Marlowe, aki valójában csendesen elmélkedő, filozofikus alkat, 1939-ben debütált a Hosszú álom című regényben.
Marlowe Los Angeles varázslatos alvilágában dolgozik az 1930-as évektől az 1950-es évekig. Hirtelen jelenik meg, mindenféle bevezetés nélkül.
Újfajta „hős” volt a maga korában, aki csak akkor vált aktívvá, ha meg kellett oldani egy bűncselekményt. Összesen hét regényben szerepelt.

Jules Maigret
Georges Simenon író kitalált figurája a francia rendőrség nyomozója. Jules Amedée François Maigret 1931 és 1972 között 75 regény és 28 novella szereplője volt. karakterét az író egy kávézás alkalmával eszelte ki. Fejében körvonalazódott egy erős testalkatú, pipázó úriember, aki mindig kalapot és vastag kabátot visel, és akit mindenki a vezetéknevén szólít, még a felesége is. Jelleme mogorva, de türelmes és tisztességes. Intuitív nyomozó, aki a pipáját szívva távolról figyeli, beszívja az emberek és helyek lelkét. Nem használ kriminalisztikai tudományt, benyomásai alapján dolgozik. Amikor pedig biztos a dolgában, szembeszáll a gyilkossal.
Ma is aktuális nyomozó, hiszen empátiát mutat az áldozatok és az átlag kisemberek iránt.

Carl Mørck
Carl Mørck koppenhágai vezető nyomozó, a rendőrség újonnan létrehozott osztályánál a Q-ügyosztálynál (lezárt, de megoldatlan ügyek osztálya). Ragyogó nyomozó, kócos és egészségtelen testben és lélekben egyaránt, aki vándorként kóborol a rendőr -főkapitányságon, örökösen másnaposan. De ne hagyjuk, hogy a látszat becsapjon. Carlnak borotvaéles nyomozóösztönei vannak, annak ellenére, hogy számos személyes probléma sújtja. A dán rendőrség legnehezebb esetei kerülnek hozzá. Nem karizmatikus, sokkal inkább lecsúszott és mindennapi, összetett karakter, akiben van egy nagy adag szatíra és irónia, humorral kombinálva, éppen ezért tud minden olvasó azonosulni vele. Nem tipikus vezető, de a cinizmusa és a bölcs cselekedetei a legjobbat hozzák ki csapatából. 
Jussi Adler-Olsen dán író figurája kekeckedő, mogorva és lusta, de a Q-ügyosztály nyomozójaként székhez köt minden olvasót.

Üzletközpontunk könyvesboltjában számtalan krimi, neves szerzők történetei várják a borzongást szerető olvasókat.